Gundel Takács Gábor 1964. augusztus 27-én született Budapesten. 1983-1995 között a Magyar Televízió szerkesztőségében dolgozott, majd 1996-ban ment át az EuroSporthoz, ahol 2000-ig volt munkatárs. Majd 2000-ben a Sport1-hez igazolt, 2007-ben pedig visszatért a Magyar Televízióhoz, ahol 2017-ben mondott fel.

1989-1993 között a Testnevelési egyetem hallgatója volt, a Játék határok nélkül sorozatot pedig 1994-1999 között vezette. Emellett több televíziós műsornak köszönheti, hogy Magyarország egyik legismertebb médiaszemélyisége lett, mint például a Maradj Talpon!, a Dal, Áll az alku, illetve számtalan Labdarúgó mérkőzést közvetített.

Személyes vélemény a munkásságáról

Egyértelmű, hogy Gundel Takács Gábor tette a Játék határok nélkült azzá, ami lett a magyarok számára. Szerethető, izgalmas, vicces, kicsit komoly, kicsit bohókás játéksorozattá. Szellemes beszólásaival mindig megnevettette legalább a nézőt. De nemcsak azzal, ahogy beszélt, hanem amiket mondott, azzal teljes mértékig kihozta a játék-mivoltát a sorozatnak. Úgy beszélt a különböző állatokról, melynek jelmezébe öltöztek a játékosok, mintha tényleg ők játszottak volna. Érdemes megnézni néhány YouTube videót külföldi adásokból. Több műsorvezető vagy konszolidált mosollyal közvetítette az adásokat, vagy akik harsányak voltak, azok a személytelen, de inkább az erőltetett viháncolással, jókedvvel közvetítették. Ezzel igencsak degradálták a játékok színvonalát. Gundel Takács Gábor ezzel szemben személyes meglátásom szerint végig természetes, jó értelemben vett gyermeki lelkesedéssel vezette az adásokat. Mindezek mellett ő számomra az egyik legpozitívabb, legszerethetőbb médiaszemélyiség, aki nemcsak sportriporterként és műsorvezetőként végzi kiválóan a munkáját, hanem példás értékrenddel rendelkezik. Érdemes odafigyelni arra, amit mond, illetve arra, amit a Szemlélek blogban szokott írni.

Igazából csak az nem tetszett tőle, hogy néha túlságosan komolyan vette a játékot, és volt olyan, hogy egy rosszabb eredmény után inkább lehangoltnak tűnt, és kevésbé a játék mivoltát érzékeltette.

Néhány emlékezetes beszólás

• A görög fiú mindennek a paródiáját mutatja be. (1996, 9. elődöntő)
• Hát, nem tudom, hogy ígért a görög fiú a csapatnak, hogy jokerezzenek nyugodtan, de az biztos, hogy ezt hívják rebettinek, mert egyelőre lábfürdőt vesz, és a harmadik gyerek sorsa teljesen kilátástalan! (1997, 7. elődöntő)
• A második fordulóban, remélem megtették fogadásaikat tétre, helyre, befutóra. (1997, 7. elődöntő)
• Ó, elgurult a kis hangyatojás gyerek! Hogy fogják visszaszerezni? A kis bitang, elcsatangolt! (1997, 7. elődöntő)
• Hogy mióta járnak a tehenek holland fapapucsban, ez költői kérdés. Ebben a játékban nem kell ilyet kérdezni. (1997. 5. elődöntő)
• ELSÜLLYEDTEK A HOLLANDOK! ELSÜLLYEDTEK A HOLLANDOK! ... (1997. döntő)
• Csikorogva fékez a görög. (1998. 5. elődöntő)